Ez a szakasz elmagyarázza, hogyan tanulhatsz a céljaid hatékony elérése érdekében.
Ez a téma a felülvizsgálat időzítéséről is szól.
Kérjük, ellenőrizze az előző cikkel.
A túl sok tanulás nem hatékony a hosszú távú tanulás szempontjából.
Nem, ha azonnal felülvizsgálja.
Az intenzív tanulás egy olyan tanulási módszer, amely magában foglalja a tanultak azonnali átismétlését.
Ha holnap tesztet írsz valamiről, amit ma tanultál, ez nagyon jól fog működni.
Tehát, ha van még idő a vizsga előtt, hogyan kell átnézni?
Mit tegyek akkor is, ha egy nagyon nagy területet kell átnéznem, például egy felvételi vizsgát?
Lehetetlen a teszt teljes terjedelmét közvetlenül a teszt előtt átnézni, ezért tervet kell készítenie az átnézésre.
Mi a legjobb módja a hatékony felülvizsgálat megtervezésének?
Íme egy pszichológiai kísérlet, amely ezt a problémát kezeli.
A tanulmányt 2008-ban tette közzé egy amerikai kutatócsoport.
Cepeda, N. J., Vul, E., Rohrer, D., Wixted, J. T. & Pashler, H. P. (2008) Spacing effects in learning: A temporal ridgeline of optimal retention
A kísérletben résztvevők először megtanulták memorizálni a történelmet és más információkat, majd egy idő után újra átnézték azokat.
A tanulás és a felülvizsgálat közötti intervallumot “1. intervallumnak” nevezzük.
Egy kis idő elteltével tesztet adtunk nekik, hogy lássuk, mennyire emlékeznek a kérdésekre adott válaszokra.
A felülvizsgálat és a vizsgálat közötti intervallumot “2. intervallumnak” nevezzük.
Mi a legjobb teszteredmény, ha az 1. és a 2. intervallum egyenlő?
Az eredményeket vizsgálva mindenekelőtt azt láthatjuk, hogy a 2. intervallum hosszától függetlenül a felülvizsgálat hatása akkor a legkisebb, ha az 1. intervallum 0 nap, azaz az intenzív tanulás, ahol a tanulás és a felülvizsgálat folyamatosan történik.
Az eredmények legfontosabb szempontja, hogy a teszteredmények az 1. intervallum hosszabbodásával javulnak, majd egy bizonyos pont után fokozatosan csökkennek.
Ha a 2. intervallum 5 nap, a tendencia még nyilvánvalóbb.
A megfelelő időintervallum utáni felülvizsgálatot “elosztott tanulásnak” nevezzük.
Az ilyen tanulási módszerrel elért teszteredmények javulásának szakkifejezése a varianciahatás.
Kutatás a felülvizsgálat legjobb időpontjáról
Kísérleti módszerek
A kísérletben résztvevőknek történelmi tényeket kellett megjegyezniük (összesen 32 kérdést).
A tanulás után némi idővel átnéztem az anyagot.
A tanulás és a felülvizsgálat közötti időt “1. intervallumnak” neveztük, és 0 és 105 nap között volt.
A felülvizsgálatban pontosan ugyanezt a problémát vizsgáltuk.
Valamivel az áttekintés után egy tesztet végeztek, hogy lássák, mennyire emlékszem.
A felülvizsgálat és a vizsgálat közötti időt “2. intervallumnak” nevezték, és 7 napra, illetve 35 napra állították be.
A kísérletben az interneten keresztül összesen 1354 ember vett részt különböző országokból.
A résztvevőket az 1. és 2. intervallum hossza szerint csoportokra osztották.
kísérleti eredmények
A vízszintes tengely az 1. intervallum, azaz a felülvizsgálat megkezdéséig hátralévő napok száma.
A függőleges tengely a teszteredményeket mutatja.
A grafikon a 7 napos intervallummal (a felülvizsgálat és a tesztelés közötti napok száma) rendelkező csoport és a 35 napos intervallummal rendelkező csoport eredményeit mutatja.
Amikor a teszt 7 nap múlva volt, a diákok magasabb pontszámot értek el, ha néhány napon belül átnézték a tesztet, és amikor a teszt 35 nap múlva volt, a diákok magasabb pontszámot értek el, ha 10 nappal később nézték át a tesztet.
Amikor az 1. intervallum “0 nap” volt, azaz intenzív tanulás a tanulás utáni azonnali felülvizsgálattal, akkor volt a legkevésbé hatékony.
1:5 törvény
Mikor a legjobb időpont az ismétlésre (1. intervallum), hogy a legmagasabb pontszámot érje el?
A válasz az, hogy az 1. és a 2. intervallum, ahol jó pontszámokat kapunk, összefügg egymással.
Más szóval, ha a felülvizsgálat és a vizsgálat közötti intervallum (2. intervallum) változik, akkor a vizsgálat és a felülvizsgálat közötti intervallum (1. intervallum) is változik.
Az így kapott grafikonból láthatjuk, hogy az 1. intervallum és a 2. intervallum arányának körülbelül 1:5 kell lennie.
A kapott grafikonból még egy fontos dolog kiolvasható.
Ez azt jelenti, hogy még ha el is mulasztja a legjobb időpontot a felülvizsgálatra, a felülvizsgálat előnyei óriásiak lehetnek.
Ha a tesztre 35 nappal az áttekintés után kerül sor, akkor a tanulás után körülbelül 10 nappal a leghatékonyabb az áttekintés.
Azonban még ha 20 nappal később vizsgálja felül, akkor is kaphat viszonylag magas pontszámot.
Ez a “szórási hatás”.
Csak azon kell aggódnia, hogy mikor vizsgálja felül először.
Ha a vizsga előtt több lehetőségem is van az ismétlésre, mikor tegyem meg?
A múltban úgy gondolták, hogy a felülvizsgálat hatékonyabb, ha nem egyenletes időközönként, hanem fokozatosan történik.
Ennek az az oka, hogy az ösztöneim azt súgták, hogy gyakran kell ismételnem, amikor a tartalom megértése és emlékezete még nem volt egyértelmű, és amikor a tartalom megértése már javult, az ismétlést időben kell elosztanom.
Egy 2007-ben végzett kísérlet azonban azt mutatta, hogy a hagyományos elképzelés, miszerint “a felülvizsgálatok közötti időközöket meghosszabbító, fokozatos felülvizsgálati módszer jó”, nem feltétlenül helyes.
Nézze meg az alábbi tanulmány eredményeit.
Karpicke, J. D. & Roediger III, H. L. (2007) Expanding retrieval practice promotes short-term retention, but equally spaced retrieval enhances long-term retention.
Ez a tanulmány azt hasonlítja össze, hogy jobb-e fokozatosan vagy egyenletesen növelni a felülvizsgálatok közötti időközöket.
A lényeg az, hogy megváltoztattam az utolsó felülvizsgálat (= 3. teszt) és a záróvizsga közötti időintervallumot.
Amikor a végső tesztig eltelt idő rövid volt (10 perc), a “Fokozatos intervallumnövelő módszer” hatékonyabb volt.
Amikor azonban a záró tesztet két nappal később írták meg, kiderült, hogy az “egyenletesen elosztott ismétlési módszer” hatékonyabb volt, azaz a tanulók magasabb pontszámot tudtak elérni a záró teszten.
“A következtetés az, hogy tovább emlékszik, ha egyenletes időközönként ismétli, mint ha fokozatosan növeli az időközöket.
Miért jobb egyenletesen felülvizsgálni?
Valójában az első felülvizsgálat időzítése kulcsfontosságú volt.
Ha a tanulás és az első ismétlés (1. kvíz) közötti időt nézzük, az “egyenletes ismétlés” módszer hosszabb, mint a “fokozatos ismétlés” módszer.
Az intenzív tanulás, amikor a tanulók a tanulás után azonnal átismétlik a tananyagot, hatékony lehet a legfrissebb teszteknél, de nem a sokkal távolabbi teszteknél, például a felvételi vizsgáknál vagy a minősítő vizsgáknál.
A “Fokozatos intervallum módszer” ezt az intenzív tanulási hatást fejtette ki, amely gyengült, amikor a végső teszt előtti időt meghosszabbították.
Az optimális felülvizsgálati időközökre vonatkozó kutatás
Kísérleti módszerek
A kísérletben résztvevők megtanulták memorizálni a szavakat.
Ezt követően időközönként három ismétlési tesztet adtak.
Az utolsó tesztet tíz perccel a harmadik teszt után, azaz két nappal később adták meg.
A felülvizsgálati időközöket 1-5-9 (fokozatosan növekvő) vagy 3-3-3 (egyenletesen elosztott) értékre állították be.
A számok a napok számát jelölik.
kísérleti eredmények
Abban az esetben, amikor két nap telt el az utolsó ismétlés (3. kvíz) és a végső teszt között, a végső teszt pontszáma magasabb volt az “egyenletes ismétlés” módszerrel (5-5-5), mint az “ismétlések közötti időköz meghosszabbítása” módszerrel (1-5-9).
Amit a hatékony tanuláshoz tudni kell
- A “decentralizált tanulás” a leghatékonyabb módja annak, hogy egy idő után felülvizsgáljuk.
- A legjobb arány az “első tanulmány az első felülvizsgálathoz” és az “első felülvizsgálat a teszthez” között 1:5.
- A második és az azt követő felülvizsgálatokat egyenletesen kell elvégezni a tesztig.
