Hogyan használjuk a teszteket a hatékonyabb tanulás érdekében

Ez a szakasz elmagyarázza, hogyan tanulhatsz a céljaid hatékony elérése érdekében.
Korábban bemutattuk a felülvizsgálat időzítését és a tanulási módszert a szóráshatás segítségével.

• Milyen gyakran kell átnéznem, hogy hatékonyan emlékezzek?
• Mennyi időt kell hagynom az anyag átismétlésére attól az időponttól kezdve, amikor először megtanultam az anyagot, hogy hatékonyabban tudjak emlékezni rá?
• Hogyan használjuk a memorizáló kártyákat a hatékony memorizáláshoz?
• Olyan esetek, ahol az azonnali felülvizsgálat hatékonyabb.

Ebben a cikkben bemutatom, hogyan lehet tesztek segítségével tanulni.
Konkrétan meg fogjuk határozni, hogy mennyire hatékony a tesztek használata a felülvizsgálat során.
Valójában, ha ugyanannyi ideig tanulsz, akár kétszer annyi pontot is szerezhetsz a teszthatással, mint anélkül.

Melyik a jövedelmezőbb, a csak olvasáson alapuló felülvizsgálat vagy a teszt jellegű felülvizsgálat?

Egyébként is, mi az a teszt?
A leggyakoribb válasz az lenne, hogy ez egy lehetőség arra, hogy tesztelje, mennyire érti az eddig tanultakat.

Ha a teszt csak a tanulmányi készségeket hivatott vizsgálni, akkor természetesen a teszt kitöltése önmagában nem képes javítani a tanulmányi teljesítményt.
A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy a tesztek elvégzése önmagában is javíthatja a tanulmányi teljesítményt.
Sőt, ha hatékonyan végzi a tesztet, csökkentheti a teljes tanulási időt, és mégis magas pontszámot érhet el.

Íme egy kísérlet, amelyet 2008-ban tett közzé egy amerikai kutatócsoport.
Karpicke, J. D. & Roediger III, H. L. (2008) The critical importance of retrieval for learning.

Kísérleti módszerek

Ebben a kísérletben főiskolai hallgatóknak (amerikaiaknak) egy idegen nyelvi szót (szuahéli) kellett megtanulniuk és tesztelniük.
Először a szuahéli szavak és jelentésük jelenik meg a számítógép képernyőjén.
A tanulóknak 40 szót és azok jelentését kell megjegyezniük.
A tanulmány elkészülte után egy vizsgálat következik.

A teszt során csak a szuahéli szavak jelennek meg a képernyőn, és a diákok a billentyűzeten írják be a szavak jelentését.
A teszt átlagpontszáma 100-ból körülbelül 30 volt.

A kísérletben részt vevő diákokat ezután négy csoportra osztották az alábbiak szerint, majd a szuahéli nyelvet újratanulták és ismételten tesztelték.
Az újratanulás itt a szavak és fordításaik felülvizsgálatát jelenti.
Másrészt a megismételt tesztben csak a szót látod, és a fordítására magad fogsz válaszolni.
Összefoglalva, az újratanulás olyan “csak olvasáson alapuló” felülvizsgálati módszerre utal, amely nem használ tesztformátumot, míg az újratesztelés olyan felülvizsgálati módszerre utal, amely teszteket használ.

Ez a csoportosítás kissé bonyolultnak tűnhet, de a lényeg az, hogy a csoportosítás azon alapul, hogy hogyan tanulja meg azokat a szavakat, amelyekre a legutóbbi ismétlődő teszten rosszul válaszolt.
A kísérletre fordított idő, vagyis a teljes tanulmányi idő természetesen az 1. csoportnál volt a leghosszabb, és a 4. csoportnál a legrövidebb.
A 2. és a 3. csoport szinte azonos volt.
Aztán egy héttel később mindenki letette a “végső tesztet”.
Melyik csoport érte el a legjobb eredményt a végső teszten?

Kísérleti eredmények: A tesztelés kétszer olyan hatékony, mintha ugyanannyi időt használnánk fel.

A válasz az 1. és a 2. csoport.
Az 1-es csoport az összes szót többször is megtanulta, így nem meglepő, hogy a végső teszten magas pontszámot értek el.
A lényeg az, hogy a pontszámok még a kevesebb teljes tanulási idővel rendelkező 2. csoport esetében is magasak voltak.
Megjegyzendő, hogy a 2. csoport teljes tanulmányi ideje csak mintegy 70%-a az 1. csoporténak.
A 3. csoport, amely ugyanannyi időt töltött tanulással, mint a 2. csoport, csak feleannyi pontot ért el, mint a 2. csoport.

Más szóval, ha több időt töltesz az újrateszteléssel, mint az újratanulással, a pontszámod sokkal magasabb lesz, ha ugyanannyi időt töltesz a tanulással.
Ez az eredmény azt jelenti, hogy a tankönyvek és szakkönyvek olvasása nem elegendő ahhoz, hogy a diákok emlékezzenek.
A leghatékonyabb és leghatékonyabb módja az ismétlésnek az, ha a tesztet használja, és maga is igyekszik felidézni az információkat.

Vannak trükkök a kvízek hatékony használatához.

Az előzetes tesztelés titokzatos hatása növelheti a tényleges teszten elért pontszámot, amit szaknyelven “teszthatásnak” neveznek.
Ez csak egy név, de számos más pszichológiai tanulmány is igazolta ezt a hatást.
A tesztelés hatása már régóta ismert, és már a görög filozófus, Arisztotelész is rámutatott, hogy az emlékezetet erősíti az ismételt felidézés.

Ma már úgy gondolják, hogy a kvízek segítségével történő ismételt átnézés a tárolt emlékeket “felidézhető” formába alakíthatja át.
Még ha előzetesen meg is jegyezel bizonyos dolgokat, az sem jelent sokat, ha azok nem kerülnek elő a tényleges vizsgán.
A tesztformátumban való tanulás megkönnyíti a tanult dolgok előhívását a memóriaraktárakból.
Előfordult már veled, hogy valamire előre jól emlékeztél, de a vizsga napján nem tudtál rá emlékezni, és rosszul érezted magad, amikor a vizsga után hazafelé menet eszedbe jutott?
Egy ilyen élmény valójában nem furcsa.
Ennek az az oka, hogy az emlékezés és a felidézés két különböző dolog az agy számára.

Tehát hány tesztet kell adni az ismétléshez?
Elég lenne egy alkalom?
Vagy ismételjem meg újra és újra?
Ha megismétlek egy kvízt, mennyi időközönként kell megismételnem?
Íme egy kísérlet, amely megkérdőjelezi a tesztek hatékony használatának kérdését.
Pyc, M. A. & Rawson, K. A. (2009) Testing the retrieval effort hypothesis: Does greater difficulty correctly recalling information lead to higher levels of memory？

Kísérleti módszerek

A kísérletben 129 amerikai egyetemista vett részt.
A kísérletben résztvevők először megtanulták megjegyezni az idegen szavak jelentését.
A diákok a tanulás után azonnal dolgoztak a teszteken, a záróvizsgára pedig egy héttel később került sor.
A kvíz több követelményre van lebontva.
Az első feltétel az, hogy minden szóra percenként vagy hatpercenként legyen egy kvíz.
Ez azt a kérdést hivatott megválaszolni, hogy a kvízek közötti rövidebb vagy hosszabb időközök jobbak-e.
Másodszor, eldöntöttem, hányszor kell helyesen válaszolnom egy kvízben.
Azzal a feltétellel, hogy a helyes válaszok száma 3, akkor fejezed be a tanulást, ha minden egyes kvízben minden szóra 3 helyes választ kapsz.
Ez arra a kérdésre ad választ, hogy hány tesztet kell adni az egyes szavakhoz.

kísérleti eredmények

Amikor a szó megjelenése között hosszabb (6 perc), mint a rövidebb (1 perc) intervallum volt, a soványabbak jobban teljesítettek.
Amikor az intervallumok rövidek voltak, a teszt végeredménye majdnem nulla volt.
Ez azt jelzi, hogy a tesztek közötti időköz a legfontosabb tényező.
Ezenkívül, ha egy tanuló továbbra is ötnél több helyes választ kapott egy kvízkérdésre, a további ismétlés nem javította a teljesítményét a végső teszten.

A vizsgálatok közötti időköz kulcsfontosságú.

A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy minél hosszabb volt a kvízek közötti szünet, azaz 6 perc, annál jobb volt a teszt végeredménye.
Meglepetésemre, amikor a tesztek közötti szünet egy perc volt, majdnem nullát kaptam az utolsó tesztre.
Még ha a feltételek azonosak is, például a kvízek addig tartanak, amíg minden szóra 10 alkalommal helyesen válaszolnak, a végeredmény nagyon eltérő lesz, ha a kvízek közötti időköz 1 perc vagy 6 perc.
Azt is megállapítottuk, hogy ha a diákok körülbelül ötször válaszoltak helyesen egy kvízkérdésre, a további kvízkérdések nem befolyásolták a végső tesztet.

Amit a hatékony tanuláshoz tudni kell

• Ha a teszthatást használja a felülvizsgálat során, akkor hatékonyan javíthatja pontszámát.
• Ismétléskor nem elég csak a tankönyv vagy a jegyzetek elolvasása, hogy észben tartsuk.
• Ha egy tesztet kell átismételnie, hagyjon egy kis időt a tesztek között.
• Akkor hagyhatja abba a számonkéréseket, amikor már érti a tanultakat.